A kármeliták egyik legfontosabb megújítója, a Sarutlan Kármelita Rend alapítója, az 1616-ban boldoggá, majd 1622-ben szentté avatott Avilai Teréz (1515-1582) életét és üzenetét mutatja be - elsősorban írásai tükrében - a francia kármelita szerzetes, Didier-Marie Golay kötete. A könyv elején Jesús García Burillo, jelenlegi avilai püspök előszavát olvashatjuk. Ezt követi a város nevezetes szülöttének élettörténete: jómódú családjának históriája, a gyermek- és ifjúkor bemutatása, és az, hogy milyen korán hatást gyakoroltak rá a szentek életéről szóló olvasmányok. Ennek példájaként megismerhetjük azt a klasszikus történetet, mely szerint hétéves korában öccsével, Rodrigóval együtt felkerekedett, hogy feláldozva magát a móroknak vértanúvá váljon, s amelyet végül nyomukba eredő nagybátyjuk akadályozott meg. Vagy azt a hosszas pert, amelynek dokumentumai bizonyítják: a család eredetileg zsidó vallású volt, ám átkeresztelkedett. Olvashatunk anyja korai haláláról, arról, hogy nagy kamasz korában miként kezdett, a korábbiakkal ellentétben világi életet élni: hogyan flörtölt, és gondolkodott egy ideig a házasság gondolatán. Megtudhatjuk, hogyan került - még csak diákként - a Kegyelmek Miasszonya kolostorba, annak érdekében, hogy jó nevelést és a világ csábításai ellen védelmet kapjon, majd miként döntött a szerzetesi hivatás mellett. Megismerhetjük a Megtestesülés kolostorban töltött éveket (1535-53), második megtérését és az alapítás előkészítését, s azt, hogy ebben milyen szerepe volt a jezsuiták hatásának. Olvashatunk a sarutlanok első éveiről, az újabb és újabb kolostoralapításokról Andalúziában, a sevillai nehézségekről, A belső várkastély című meghatározó jelentőségű műve születéséről, az utolsó évekről, s haláláról Alba de Tormes városában. Az utolsó fejezet Avilai Teréz utóéletével, műveinek kiadásával és a szentté avatás folyamatával foglalkozik. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"