Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
Az egyháztörténet-írás elméleti kérdéseibe bevezető kötet az 1954-től a ’80-as évek közepéig terjedő időszak nyugat-európai kutatóinak munkáiból közöl válogatást. Ebben az időben merült föl erőteljesen az az alapvető kérdés, hogy az egyháztörténész kutatónak vajon érvényesítenie kell-e felekezete hittételeit, történeti vizsgálódása során kell-e figyelnie a teológiai, dogmatikai meghatározottságra, vagy létezik szekularizált egyháztörténet-írás? Az 1950-es évekkel kezdődő korszak jelentős nyugati szerzői (mint a német Norbert Brox, Hubert Jedin, Wolfhart Pannenberg, Klaus Schatz, Hubert Wolf, a francia Yves Congar, Emile Poulat, a luxemburgi Victor Conzemius) lényegében arra a következtetésre jutottak, hogy az egyháztörténet műveléséhez bizony ismerni kell a történettudomány korszerű metódusait, ahogyan a teológiai kutatások friss eredményeit is. A kötet szerkesztői a II. világháború után szinte folyamatosan zajló módszertani viták anyagából válogatták ki azokat a „mesterszövegeket”, amelyeknek a szellemi-metodikai hozadéka eddig csak hiányosan vagy sporadikusan épült be a magyar egyháztörténet-írásba. Az önmagukban is megálló értekezések – megjelenésük dátumát követő – sorrendjét úgy állították össze a szerkesztők, hogy kirajzolódjék köztük a diszkurzív viszony is. A kötet első dolgozatai az egyháztörténet mibenlétét meghatározó fölfogások többoldalúságára világítanak rá, azaz az egyháztörténet üdvtörténeti, teológiai és históriai jellegére. A legtöbb szerző (mint Pannenberg, Conzemius, Jedin, Schatz) teológia és történettudomány viszonyrendszerében vizsgálódik, de van, aki (mint Walter Kasper, Hubert Wolf) az egyháztörténetet történeti szempontú teológiaként határozza meg. A 11 tanulmány voltaképp pontos rajzolatú és árnyalt képet ad a 20. század második felében kialakult módszertani nézetekről, annak lényegéről, miszerint az egyháztörténet a szekuláris történetírás és a teológia határmezsgyéjén működik, és lényegében művelőinek egyéni fölfogása határozza meg módszertanának belső arányait. Az egységesített jegyzetapparátussal kísért dolgozatok válogatása nagyobb történettudományi gyűjteményekben is helyet kaphat. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Ez a termék jelenleg nem elérhető

Teológia és Történettudomány

Borító ár
3 750 Ft
Aktuális online ár
2 813 Ft
Termék részletes adatai
ISBN
9786150022727
Egyéb szerzőség
Görföl Balázs (1984-) (ford.);Görföl Tibor (1976-) (ford.);Történészcéh Egyesület (közread.);META Egyesület (közread.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2018
Méret
222 o.
Kiadó
Történészcéh Egyes.
Cikkszám
3001049616
Alcím
antológia az egyháztörténet-írás elméleti kérdéseiről
Sorozatcím
Pécsi egyháztörténeti műhely ; 2631-0341 ; 1.

Darabszám
Teljes leírás
Az egyháztörténet-írás elméleti kérdéseibe bevezető kötet az 1954-től a ’80-as évek közepéig terjedő időszak nyugat-európai kutatóinak munkáiból közöl válogatást. Ebben az időben merült föl erőteljesen az az alapvető kérdés, hogy az egyháztörténész kutatónak vajon érvényesítenie kell-e felekezete hittételeit, történeti vizsgálódása során kell-e figyelnie a teológiai, dogmatikai meghatározottságra, vagy létezik szekularizált egyháztörténet-írás? Az 1950-es évekkel kezdődő korszak jelentős nyugati szerzői (mint a német Norbert Brox, Hubert Jedin, Wolfhart Pannenberg, Klaus Schatz, Hubert Wolf, a francia Yves Congar, Emile Poulat, a luxemburgi Victor Conzemius) lényegében arra a következtetésre jutottak, hogy az egyháztörténet műveléséhez bizony ismerni kell a történettudomány korszerű metódusait, ahogyan a teológiai kutatások friss eredményeit is. A kötet szerkesztői a II. világháború után szinte folyamatosan zajló módszertani viták anyagából válogatták ki azokat a „mesterszövegeket”, amelyeknek a szellemi-metodikai hozadéka eddig csak hiányosan vagy sporadikusan épült be a magyar egyháztörténet-írásba. Az önmagukban is megálló értekezések – megjelenésük dátumát követő – sorrendjét úgy állították össze a szerkesztők, hogy kirajzolódjék köztük a diszkurzív viszony is. A kötet első dolgozatai az egyháztörténet mibenlétét meghatározó fölfogások többoldalúságára világítanak rá, azaz az egyháztörténet üdvtörténeti, teológiai és históriai jellegére. A legtöbb szerző (mint Pannenberg, Conzemius, Jedin, Schatz) teológia és történettudomány viszonyrendszerében vizsgálódik, de van, aki (mint Walter Kasper, Hubert Wolf) az egyháztörténetet történeti szempontú teológiaként határozza meg. A 11 tanulmány voltaképp pontos rajzolatú és árnyalt képet ad a 20. század második felében kialakult módszertani nézetekről, annak lényegéről, miszerint az egyháztörténet a szekuláris történetírás és a teológia határmezsgyéjén működik, és lényegében művelőinek egyéni fölfogása határozza meg módszertanának belső arányait. Az egységesített jegyzetapparátussal kísért dolgozatok válogatása nagyobb történettudományi gyűjteményekben is helyet kaphat. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"