A két világháború közötti magyar vadászirodalom egyik legkiválóbb művelője volt az erdélyi származású mérnök, sportoló, az 1921 óta a trianoni Magyarországon élő Maderspach Viktor. Apjával gyerekkora óta járt erdei kirándulásokra, vadászatokra, majd immár felnőttként keleti és amerikai utakat is tett. Megtanult síelni is, így azokra a nehezen megközelíthető helyekre is el tudott jutni, ahová más vadásztársak nem. Harcolt az első világháborúban, s a vereséget követően Erdélyben maradt. Ott azonban nem nézték őt jó szemmel, a román hatóságok rendszeresen zaklatták, s mielőtt még koholt vádakkal letartóztatták volna, 1921 májusában kénytelen volt elhagyni Erdélyt - kalandos szökéséről szól Menekülésem Erdélyből (legutóbb: 201912186) című könyve. Örökre elvesztette azonban hazáját, teljes vagyonát, szeretett hegyeit és kedvelt vadászterületeit (leginkább a Retyezát-hegységben cserkelt). Előbb Windischgrätz herceg vadászati felügyelője lett, majd útépítő mérnökként dolgozott Magyarországon és Törökországban. Rendszeresen publikált a Magyarságban, útibeszámolókat és szakcikkeket, majd 1934-ben vadászati rovatot is indított, mely a lap 1937-es megszűnéséig futott. Vadászati témájú írásai azonban Kittenberger Kálmán lapjában, a Nimród Vadászújságban is megjelentek, 1927-től kezdve, de az olvasóközönség más lapokban (Természet, Köztelek, Tükör, Napkelet, Turisták Lapja) is találkozhatott velük, sőt rendszeresen tartott belőlük felolvasásokat a rádióban. Életében több vadászkönyve is megjelent, mint a Páreng-Retyezát (201219059), a Havasi vadászataim (201205119) vagy a Medve! (201906127) című kötetek. Ezúttal rövidebb vadászati tárgyú írásaiból válogatott össze egy kötetre valót Horváth József. A műfaj kedvelői a szerző huszonnyolc írását olvashatják el, a kötetcímadó történeten kívül olyanokat, mint A havason élő fogoly, a Vaddisznóvadászat – sítalpon, a Nyírfajddürgés Volhyniában, A királysas, a Zsil-völgyi parasztpuskások és vadorzók, a Medvevadászat télen vagy A rókales. Az utolsó írásban a szerző a legnagyobb magyar nimródok egyikére, Teleki Sámuelre emlékezik. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"