Teljes leírás
Megdöbbentő, nyugtalanító, mi több kissé ijesztő is Veres Attila regénye. A szerző az 1980-as évekbe viszi olvasóit, és egészen hétköznapi történéseken keresztül futtatja ki a cselekményt oda, hogy a magyar vidéken, ezekben az években, egy furcsa mutáció csápos szörnyei jelentek meg, megváltoztatva az ott élők mindennapjait. A történet főszereplője, Gábor, szerelmi csalódása után, felejteni megy falura, ott vállal munkát. Állatgondozóként keresi a kenyerét, a csápos, szörnykinézetű valamiket eteti, itatja naphosszat. Ezek a lények rezervátumban élnek, ám ha túllépik ennek határait, életképtelenné válnak, elpusztulnak. Különös ismertetőjegyük többek között az, hogy nagyon szeretik a cukrot, a tejük pedig állítólag gyógyítja a rákbetegséget, bár erre a feltevésre nincs kézzelfogható bizonyíték. Gábor érzi, hogy egészen különös történések centrumába került. Elődjéről csakhamar kiderül, hogy öngyilkos lett, eközben hippik lepik el a környéket és időnként valamiféle éteri zene hullámai áradnak a semmibe. Ezt a lecsupaszított világot, minimalista környezetet, amely Tarkovszkij kultikus, Stalker című filmjének Zónájához hasonlatos, módszeresen építi fel a szerző, és ekként egy minden részletében ismerős kádár-korszakbeli falucska világa éled meg az olvasó szemei előtt.