Balogh Béni korábbi mondás könyveiből válogatva a honszerzéstől az I. világháborúig, vagyis Árpád vezértől IV. Károlyig ad epikus-novellisztikus ízelítőket hazánk múltjából. A három forrásból - a történelemből, a néphagyományból és kivált az írói képzelőerőből - táplálkozó, majd' félszáz elbeszélés egy-egy jelentős magyar uralkodó - király, fejedelem, kormányzó - fontosnak ítélt vonásait idézi föl, mégpedig azzal a pedagógiai célzattal, hogy a történelemalakító személyiségek jellemnagyságáról, hazát szolgáló tudatosságáról, netán épp tájékozatlanságáról, megfontolatlanságáról meséljen a fiataloknak. Noha valamennyi kispróza voltaképp egy-egy jellemrajz, egy-egy jellemvonás kinagyítása, van közöttük földrajzi vonatkozású, névmagyarázó, helyi eredetmonda (A Ketel-patak helye; Tarcal nevéről; Veresmart; Nekézseny; Bélkő), akad közöttük történeti miliőjű életkép (lstván úr előtt; Ünnep Fehérváron; A jenői ijászverseny), romantikus "mese" (Miért sír Darnó király?; A csóri boszorkány; A királyné hintaja), és van novellává írt anekdota (A monoki bableves; Az utolsó Habsburg "jóslata"). E sokrétű epikus anyagból, elkalandoztató, magába feledkeztető történetből mégis kibontakozik a magyar múlt főembereinek valamilyen arcképcsarnoka (Szent lstvántól Mátyáson át Kossuthig), ugyanakkor a történetek helyszínei az ország észak-keleti részeire esnek: Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék területére. Mozaikos természetesen a nemzeti história sorsfordító eseménysora is, kezdve attól, hogy honalapító királyunk utód nélkül hunyt el, a kuruc-labanc harcokon át az 1848-as szabadságharc küzdelmeiig. Mindazonáltal a kötet novellisztikus mondái igen tanulságos és nevelő hatású történelmi olvasmánygyűjteményt alkotnak - gyerekek számára. Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyismereti jelentősége is van a kiadványnak.