A fiatal, de már tapasztalt kutató, Hajnáczky Tamás több cigánysággal és a cigányzene történetével kapcsolatos kötet szerkesztőjeként elsőként dolgozta fel a legendás cigányprímás, Bura Károly életét és munkásságát. Nyomon követi a nótaszerző, hegedűs életútját, és a sok archív fotográfiának is köszönhetően, hitelesen érzékelteti azt a viharos történelmi korszakot, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett, a magyar cigányzenészek pedig honfitársaikkal együtt átélték Trianon traumáját, és részt vettek a magyar nemzeti eszme megerősítésében. A híres, nagyváradi zenészcsaládból származó Bura Károly tizenhét évesen, 1898-ban alapította meg önálló zenekarát, és hódította meg a „Körös-parti Párizst”. 1928-ban telepedett le Budapesten és hamarosan a főváros és a Magyar Rádió kedvelt cigányprímásai közé került. Zenéjét nemes egyszerűség és bensőséges előadás jellemezte, legnagyobb riválisa Magyari Imre volt. Aztán 1929-ben rövid ideig a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesületének (MCOE) elnöke is volt. A szerző bemutatja, ahogy Bura Károly és a cigányzenész-szervezet, amelyben hajtóerő volt, hogyan járult hozzá ahhoz, hogy a cigányzene elválaszthatatlan része legyen a magyar nemzeti kultúrának; bemutatja, miként küzdött Bura Károly azért, hogy a cigányzenészeknek egyenértékű és méltó helye legyen a magyar társadalomban, ezzel egy időben hozzájárult a cigányzenészek identitásának megerősítéséhez és fejlesztéséhez. A hivatkozásjegyzékkel záródó kötet kötelező olvasmány nemcsak azok számára, akiket a cigányzene és a roma történelem érdekel, hanem mindazon történészek számára is, akiket a régió és az adott történelmi korszak foglalkoztat. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"