A tanulmánykötet írásainak kiindulópontja Max Horkheimer (1895-1973) és Theodor W. Adorno (1903-1969) közös könyve, A felvilágosodás dialektikája, mely 1947-ben kis példányszámban jelent meg az amsterdami Querido emigráns kiadónál (magyarul: Budapest, Gondolat - Atlantisz, 1990). A nagy klasszikus filozófiai alapműnek számító könyv második, 1969-es német kiadásának megjelenése óta erőteljesen foglalkoztatta a kortárs európai filozófiai gondolkodást. E mű percepciójának történetét követhetjük nyomon a kötet tanulmányainak olvasása közben. A hetvenes évektől kezdve számos filozófus, köztük Helmut Dubiel, Rüdiger Bubner, Jürgen Habermas, Jessica Benjamin, majd a nyolcvanas években Lyotard, Martin Steel, Dieter Tomä foglakozott a szerzőpáros által felvetett kérdések vizsgálatával, magyarázatával. A gazdag jegyzetapparátussal ellátott kötet végén a tanulmányok forrásainak jegyzéke is megtalálható.