1996, Budapest - Franco Taparelli (a valóságban Sergio Perucchi) újságíró, a Vie Nuove című olasz kommunista folyóirat 1956-os magyarországi tudósítója negyven éven át tartó mély lelki válságával és lelkifurdalásával tér vissza Magyarországra a forradalom negyvenedik évfordulójára, és visszagondol a budapesti eseményekre, amelyben Klára és Péter, két magyar egyetemista szerelemről és szabadságról szőtt álma néhány hónap alatt beteljesedik, majd tragikus véget ér a forradalom napjaiban. Roberto Ruspanti regénye 2002-ben jelent meg a Rubbettino kiadónál (Quel treno per Budapest). Az eddig hungarológusként, a magyar nyelv és irodalom kutatójaként ismert szerző – ahogy azt egy korábbi interjúban elmondta – olasz szemmel, de magyar szívvel írta meg művét. A szövegből egyértelműen kiderül, hogy nagyon jól ismeri a magyarokat, történelmünket, kultúránkat és a magyar karaktert. A kötet ajánlójában, mintegy magyarázatul ezt olvassuk: „a 20. század derekán a sztálini Magyarországon azok, akiknek a kommunizmust kellett volna megvalósítaniuk, éppen a kommunizmus nevében váltak népük zsarnokaivá, pribékjeivé… A következő oldalakat azoknak a szabad embereknek ajánlom, mint Klára és Péter, a regény főhősei, akik az 1956-os magyar hazafias és demokratikus forradalomban az eltiport szabadság és a megalázott emberi méltóság nevében harcoltak, hogy megszabadítsák népüket a kommunista ideológia egyik legelfajzottabb megvalósulásától”. A kötet végén – talán az olasz kiadásra tekintettel - a regényben szereplő történelmi alakok, politikusok, írók, zenészek, filozófusok, színészek listája található. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"