1665-ben minden idők egyik legborzalmasabb pestisjárványa söpört végig Londonon, ahol közel százezren veszítették el az életüket emiatt. Bár Daniel Dafoe – aki a szerencsés túlélők közé tartozott – akkor csak öt esztendős volt, mégis döbbenetes hitelességgel jegyzi le ennek a szörnyű évnek a krónikáját. Elbeszélője egy fiktív narrátor, bizonyos H. F., aki magával ragadó részletességgel, hitelességgel számol be a járvány terjedéséről, s ezzel együtt a főváros megrázó átalakulásáról: a pezsgő, zsúfolt London pár hét leforgása alatt valóságos temetővé lett, az utcáin temetetlen holtakkal, haldoklókkal, a zárt ajtók mögött rettegő, kétségbeesett, hisztérikus polgárokkal. Dafoe beszámolója egyrészt pontos leírása a pestis terjedésének, pusztításának, a betegség lefolyásának, másrészt sokkoló ábrázolása az emberek testi-lelki szenvedésének, a tömeghalál – szinte feldolgozhatatlan – hatásának. Az eredeti angol nyelven megjelenő írást orvosi jegyzetek, magyarázatok, a korabeli London térképe, és mutató zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"