Eredetileg 2010-ben írta, és most kisebb változtatásokkal adja közre művét Horváth Györgyi, amelyben a kilencvenes évek elejétől a kétezres évek közepéig vizsgálja az irodalom politikai és társadalmi funkciójára vonatkozó kortárs és közelmúltbeli irodalomszemléleteket. Vizsgálódásának homlokterében az áll, hogy mi volt ez időszakban jellemző a magyar irodalomtudománynak az angolszász elméletekkel való ütközésére, mindezt szélesebb kelet-európai kontextusba is helyezve. Elsőként általánosságban mutatja be az angolszász elméleteket és a lokális gyakorlatokat, majd részletesen leírja a Cultural Studies-t és azt a kulturális fordulatot, amely a kilencvenes években az amerikai irodalomtudományban lejátszódott. Ezután tér rá a kelet-európai jellemzőkre: a Cultural Studies-féle metodológiák helyi hiányának regisztrálására, a marxista örökségekre és az antipolitika diskurzusára, a kelet-nyugati különbségekre adott első reflexiókra, az irodalom státuszváltására, valamint a szakterminusokra, kiemelten a gender terminus használatára. A harmadik fejezet kifejezetten az angolszász politizáló elméletek magyarországi befogadásában mutatkozó recepciós mintázatokat mutatja be. A szerző Lezárás cím alatt összegzi főbb megállapításait: hogy az angolszász politizáló elméletek nem hoztak mélyreható változásokat az irodalomról való hazai gondolkodásban, és ez különösen igaz a politizáló, ideológiakritikai jellegre, az elit irodalom kitüntetettségének gondolata viszont egyértelműen revízió alá került. Az irodalomjegyzékkel záródó kötet elsősorban szakértők olvasmánya. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"