A huszonöt tanulmányt tartalmazó kötet szerzői a test, a testiség kérdéskörét, annak megjelenési módjait és formáit vizsgálják modern filozófiai, irodalmi szövegekben, illetve a médiában. A test ábrázolása a kezdetektől jelen van az írott emberi kultúrában, mai világunkban pedig különösen sokféle módon jelenik meg. A test lehet maga a műalkotás, előfordul mint a saját és mások testének fölfedezése, a test mint paradoxon, megjelenhet a test erotikus motívumként, de lehet vizsgálni a test-motívumot műfaji szempontból, irodalmi megnyilatkozási módok felől, lehet nézni a realizmus és a groteszk stílussajátosságai felől, úgyis mint az önértelmezés egyik lehetőségét. A tanulmányok szerzői nemcsak az irodalomban, hanem a kultúra más területein, más műfajaiban is vizsgálódnak: az első rész tanulmányai a test filozófiai és irodalomelméleti értelmezéseit adják. Faragó Kornélia a saját és a másik ember testének érzéki tapasztalatát vizsgálja Szvoren Edina prózájában. Radvánszky Anikó test és lélek kapcsolatának ábrázolását figyeli meg Jean-Luc Nancy Corpus (2013) című művében; Horváth Kornélia Oszip Mandelstam költészetszemléletében figyelmi meg a testet. A második fejezet értekezései a test-motívum epikai, prózai megjelenéseire reflektálnak: S. Horváth Géza például az orosz irodalom alkotásaiban, Márton Kinga Kemény Zsigmond A rajongók, Németh Tamás Kertész Imre Sorstalanság, Máté Orsolya Szabó Magda A pillanat című regényeiben, Hegedűs Norbert Neil Gaiman Idegen részek című novellájában vizsgálja a test, a testiség megjelenésének legkülönbözőbb formáit. A harmadik részbe sorolt dolgozatok a költészet test-motivikáját tárgyalják; vagyis hogyan van jelen a test a 17. századi Petrőczy Kata Szidónia költészetében, Pilinszky János, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Takács Zsuzsa, Borbély Szilárd lírájában. Az utolsó részbe kerültek azok a tanulmányok, amelyeknek szerzői a testnek a vizuális médiumokban való reprezentációját taglalják, így Szász János Temetés című filmjében; a "tékozló fiú" parabolájában, vagy éppen, miképp érvényesül Lady Gaga testképe a róla szóló médiastratégiában. A tanulmánykötet darabjai tehát a tágan értelmezett kultúra test-motívumait, testábrázolásait járják körül, de valamennyi összefüggésbe hozható az önértelmezés, a beható analízis – és általában a szöveg, az ábrázolás – mai fogalomhasználatával. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"