Több évtizedes lovas tapasztalatai alapján írta most megjelenő könyvét Gémes Ferenc Zoltán, elsősorban abból a célból, hogy a napjainkra egyre népszerűbb lovas íjász egyesületek szervezetten folyó hagyományőrző tevékenységét segítse elemzéseivel. A szerző meglátása szerint a magyarság génjeiben ma is él az ősi lovas tudomány, melyet a turáni népek hagyományoztak ránk (a szerző a szkíta-hun-magyar származáselmélet híve). Régóta foglalkoztatta az a kérdés, hogy pontosan hogyan is lovagolhattak és harcolhattak egyszerre lovas íjász őseink, mi lehetett annak a technikája, hogy a lovaglás irányától különböző irányba tudtak pontosan nyilazni. Gyakorlati lovaglása közben fedezte fel, hogy a lova aktívan képes segíteni mozgásával a harci tevékenységet folytató íjászt. A szerző oldalazó mozgással végrehajtott "vágta oldaljárás" névvel illeti a technikát, melyet természetesen részletesen bemutat kötetében. Előtte azonban rámutat a lovas íjászat és a díjugratás között kimutatható párhuzamokra, feltételezett rokonságra, majd az íjról és az íjászat alapjairól ír. Szót ejt a ló mágikus erejéről, a lovas íjászat fejlődéséről, a díjlovaglás kezdeteiről, majd Időutazás a múltba cím alatt, a fennmaradt ábrázolások és saját készítésű magyarázó ábrák segítségével ismerteti a lovas íjászok hadviselését, és elemzi részletesen az egyes mozdulatokat. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"