A vaskos tanulmánykötet a magyar őstörténet, a Kőrösi Csoma Sándor-életmű és a magyarságtudomány kutatásában elért korszerű eredményekről, friss fejleményeiről ad számot. Előszó helyett című írásában Halász Péter, a Honismereti Szövetség tiszteletbeli elnöke a magyarok őseit Ázsiában kereső Kőrösi Csoma Sándor példájára hivatkozva állítja, csak olyan alázattal és nép között éléssel lehet kutatni, ahogyan a kis székely falu, Csomakőrös nagy fia tette Indiában és Tibetben. A kötet négy nagy fejezetének elsője (A gyökerek körül) a magyar őstörténet több mint egy tucat kérdését taglalja. Czeizel Endre a magyarság genetikai jellemzőit veszi számba. Tábori László és Bárdi László a magyarság származásának összetett problémáit szálazzák. Czeglédi Katalin a magyar-török nyelvi kapcsolatok kutatásáról számol be; Tamás Ildikó írása a nyelvhasonlítás tudománytörténetét tekinti át. Aradi Éva az őshaza, Magna Hungária területét lokalizálja. Haszanov Zaur, M. Lezsák Gabriella és Obrusánszky Borbála a szkíták, az avarok és a mongolok magyar őstörténetben játszott szerepét vizsgálják. A második részben (Adalékok a Csoma-kutatáshoz) a nagy tudósra vonatkozó újabb vizsgálódások eredményeiről olvashatunk. Nagy Lajos Csoma Sándor származásával foglalkozik; Kubinyi Anna a tudós kalkuttai éveit és itt végzett munkáját tekinti át. Több szerző Csoma Sándor tibeti útvonalát követő és tartózkodási helyeit (Zangla, Ladak) fölkereső expedícióról számol be. A kötet izgalmas harmadik fejezete (Párhuzamok) a magyarok és a vele kapcsolatba került népek (finnek, törökök) kapcsolatairól, kultúrtörténeti párhuzamairól, a népművészetükben föllelhető rokon motívumaikról szól. A negyedik fejezet (Magyarságkutatás) talán tematikailag a legszínesebb. Tóth Miklós a magyarság 21. századi helyét és szerepét „tájolja be”; Fáj Attila a magyar szállóigéket vizsgálja, mint a kulturális megnyilatkozás egyik műfaját. A francia hungarológus, Bernard Le Calloc’h a magyarokra francia szemmel tekint, míg Bartha Júlia a jász és kun származástudat 21. századi megjelenési formáit vizsgálja. Halász Péter a csángó-kutató Petrás Ince Jánosról ír; Iancu Laura a moldvai csángók identitás-problémáiról értekezik. A szerzők életrajzi kislexikonával záruló tanulmánykötet hungarológiai gyűjtemények állományába tartozik. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"