A történettudomány a primer források között tartja számon a térképeket, mivel egy ország, tájegység múltjának bizonyos vetületét a térképekből lehet a legpontosabban megismerni. Papp-Váry Árpád tanulmánnyal ötvözött "történelmi atlasza" azt mutatja be, hogy a rómaiak jelenlététől számítható kétezer esztendő históriája miként tükröződik a fönnmaradt térképeken. Könyve első részében az alapfogalmak (mint vetület, koordináták, méretarány, sokszorosítás stb.) tisztázása után a magyar térképészet históriáját foglalja össze. A legkorábbi kezdetek a 15. századra utalnak, ekkor már készültek határjárási okiratok térképre emlékeztető vázlatokkal, egy írott forrás pedig 1415-ben említ egy vízmeder térképet. A szerző a török hódítás időszakára teszi a hazai térképészet föllendülését, leírja az ekkoriban készült térképfajtákat (birtok-, vár- és várostrom-térképek), bemutatja a híres magyar térképészeket (Mikovinyi Sámueltől Tóth Ágostonig), majd a modern térképészet produktumait. Ezután éppen 101 térképet mutat be a szerző a Kr. u. 336-ra datálható Seuso-lelet egyik ezüst táljának Balaton ábrázolásától, a pannóniai római katonai térképektől a 2002. évi parlamenti választások eredményeit bemutató legújabb térképig. Dupla oldalas fejezetekben - a térkép nagyméretű, színes reprodukciója mellett - szól az adott földabroszról, típusáról, funkciójáról, elkészítésének módjáról, esetleg alkotójáról, forrásértékéről, kartográfiai sajátosságairól, nemzetközi párhuzamairól stb. Vagyis Papp-Váry Árpád nem történelmi atlaszt állított össze, nem a magyar múlt alakulásának térbeli vonatkozásait követi nyomon térképek segítségével, hanem a legkülönbözőbb archívumokban fönnmaradt térképeket veszi számba, és csak az azokon ábrázoltakkal kapcsolatban tesz történeti utalásokat. Ilyen módon szemlélteti az 1154. évből fönnmaradt arab világtérkép Kárpát-medencét ábrázoló szelvényét, Lázár diák 1528-ból való nevezetes térképét, az első magyar országtérképet, amely Erdélyt ábrázolja 1532-ben vagy Gerhard Mercator Magyarország térképét 1585-ből stb. A 101 térkép között van világtérkép részlete, katonai, közlekedési, idegenforgalmi, birtok-, domborzati, vízrajzi, közigazgatási, iskolai, erdészeti, borászati, talajtani, autós, politikai, várostérkép egyaránt, de még egy freskó is bekerült a gyűjteménybe. A rendkívül gazdag tartalmú és látványos térképgyűjtemény - széles körben beszerezhető kiadvány, hiszen a kartográfia múltja iránt komolyan érdeklődők számára fontos, a szép könyvek kedvelőinek pedig érdekes lapozgatnivaló. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"