A képzőművész Magén István novellái abban az értelemben hasonlítanak a festményeire, hogy semmiképp sem hagyománykövető, figurális darabok, hanem struktúrákat, relációkat, viszonyokat, algoritmusokat, lehetőségeket fogalmaznak meg. A szerző nem cselekménysort rögzít, nem történetet mesél el, hanem az emberi lét üzemmódjairól vall a maga sajátos nézőpontjából. E sajátos nézőpont pedig az a törekvés, hogy fölmérje, mennyire képes az ember kivonni magát a kötöttségei alól. „Az állásfoglalás szabadságát próbálom képviselni” – írja; és az állásfoglalás lehetősége mindig döntési helyzetben adatik meg. www.kello.hu C minden jog fenntartva