Kategóriák

http://konyvkultura.kello.hu/

"A lélek, a lét türelme"

3000 Ft áfával
2760 Ft áfával
A tanulmánykötet összeállítója, Veres András szerint József Attila költészetén nem fog az idő, amit úgy kell érteni, hogy mindig új arcát mutatja az utókornak. A kötet öt fejezetbe sorolt huszonkét dolgozata épp erről, az életmű folytonosan megújuló értelmezéséről tanúskodik. A többségében 2010 után keletkezett írások java része a kritikai kiadás előmunkálatai közben születtek meg. Az első rész (József Attila és a Nyugat) öt értekezése a költő és a nyugatos nemzedék kapcsolatait dolgozza föl a „mindenség, progresszió, szocializmus” gondolati háromszögében, olyan szellemi-pályatársi kapcsolatokat mutatva be, mint József Attila viszonya Ady, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső írásművészetéhez (Tverdota György, Sárközi Éva, Rigó Béla, Bókai Antal és Szilágyi Zsófia írásai). A második fejezet (Móricz Zsigmond és József Attila) a két kortárs nem éppen felhőtlen viszonyának kérdéseit bogozgató tanulmányok sora. Ahogyan Valachi Anna fogalmaz: „József Attila (…) a húszas-harmincas évek fordulóján sorra megbántotta kora irodalmi tekintélyeit” – közülük legismertebb a Babits Mihállyal való afférja. A fiatal költő 1931-ben a Toll című lap hasábjain támadta meg a nagy prózaírót, ráadásul pimasz címmel: Ahogy azt a nagy Móricz elképzeli. A fejezet hat tanulmánya az ellentmondásos kapcsolat oda-visszautaló mozzanatait, szimptómáit elemzi (Valachi Anna, Cséve Anna, Veres András, Tverdota György, Fenyő D. György és Z. Varga Zoltán munkái). A harmadik egység (József Attila elméleti tájékozódása) öt írásának szerzője a költő gondolkodói rendszerének és az általa művelt irodalmi műfajok (beleértve a kritikát, a fordítást is) bemutatását végzi el, kiemelve a marxizmus és a freudizmus szerepét, jelentőségét (Veres András, Nothnagel Zoltán, Farkas János László, Kassai György és N. Horváth Béla művei). A negyedik rész (József Attila a középosztályról) a költő társadalomfölfogásáról ad képet (Takáts József, Tverdota György, Lengyel András révén). Végül a kötet ötödik fejezetének (Tudat, öntudat, osztálytudat) szerzői (Bagi Zsolt, Tverdota György, Veres András) föltérképezvén a költő gondolkodásának jellemzőit, többek között arra keresnek választ, vajon József Attila proletárköltőnek tartotta-e magát. Miközben Tverdota György szerint a kérdésnek alig van jelentősége az oeuvre szempontjából, a költő 1930 után a proletariátushoz tartozónak gondolta magát, írásaiban is erősen jelen van az osztálytudat. Azt is megállapítja, hogy a költő gondolkodásának eredői között Hegel, Marx és Freud volt a legfőbb, az ő eszméikre épült humanizmus-fölfogása. A lábjegyzetekkel, szakirodalmi hivatkozásokkal gazdagon tűzdelt dolgozatok nem csupán az oeuvre újabb és újabb oldalait tárják föl, hanem rámutatnak arra is, milyen sokféle eredője, összetevője volt József Attila gondolkodásának, költészete filozófiájának. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
Termék részletes adatai
Termékkód 3001033438
ÚK szám 201803054
ISBN 9789634560203