A fizika tudományán belül jó ideje téma a diszciplína lassan négy évtizede tapasztalható megtorpanása. Nem arról van szó, hogy ne születtek volna fontos eredmények, de igazi korszakos, katartikus erejű felfedezésre nem került sor. Mintha a küszöbön állna sok ideje egy várva várt paradigmaváltás, ám valamiért képtelen lenne átlépni a valóságba. A szerző - maga is gyakorló elméleti fizikus - azok táborába tartozik, akik a stagnálásért részben a természettudomány klasszikus, harmóniát, szépséget, esztétikát feltételként szabó trendjét okolja, amely csak az ezeknek az elvárásoknak megfelelő elméleteket preferálja, engedélyezi. Csakhogy időközben minden kutatási eredmény, modern tudományos megfigyelés és tapasztalat arra utal egyre egyértelműbben, hogy ez nem így van: a részecskeszintű realitás sokszor nagyon is kaotikus, diszharmonikus, kiszámíthatatlan, fütyül az esztétikára, a matematikai eleganciára. A szerző ezt a problémakört boncolgatja, járja körül könyvében, elgondolkodva azon, hogy vajon ez az elvárt matematikai esztétika lehet-e az oka annak, hogy a továbblépés várat magára, s ha igen merre, hogy lehet ebből kiút. A személyes hangvételű, ugyanakkor természettudományos igénnyel, hitelességgel megírt eszmefuttatás lebilincselő szellemi kaland és csemege a célirányosan művelt olvasók számára. A kiadványt függelék, jegyzetek és mutató zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"