A felvilágosodás szellemi sodrának égisze alatt, továbbá a nagyszebeni szabadkőműves páholy hatására és felkérésére adott ki 1789-ben a fogarasi kerület akkori biztosa, a páholy prominens tagja, Brukenthal Mihály egy - a maga nemében forradalminak számító - körlevelet, egy ún. "Babona-ankétot", amelyben a helyi lelkészeket arra kéri, hogy referáljanak a híveik körében élő babonás hiedelmekről, mágikus praktikákról. Brukenthal nyolc - három magyar református, három szász evangélikus, egy magyar unitárius, és egy görög katolikus - lelkipásztortól (Köpeczi Bodos Sámueltől, Bodor Jánostól, Baló Bálinttól, Ioan Halmaghitól, Johann Samuel Barbeniustól, Michael Bindertől, Johann Gottfried Schenkertől és Jacob Bayertől) kapott részletes, származásuknak megfelelően magyar és német (vagy éppen latin) nyelvű beszámolót, amely egyrészt akkor és ma is rendkívül értékesnek, egyedinek számító információkat tartalmaz a korabeli gondolkodásmódról, világképről, hitvilágról, másrészt rávilágít a válaszadó lelkészek témához és híveikhez való viszonyulásáról, a szellemi és gyakorlati környezetről, amelyben küldetésüket végezték. Az előszó Brukenthal személye mellett a 18. század végi néphiedelem-kutatásról ad áttekintést. A folytatásban a lelkészi beszámolók tükrében olvashatunk a felvilágosodás babonasághoz és boszorkánysághoz (s még, speciálisan az erdélyi viszonyokhoz igazodva a vámpírokhoz) való viszonyulásáról, a falusiakra és a városlakókra jellemző okkultizmusról és transzcendenciáról, a Brukenthal Mihályéhoz hasonló törekvésekről, illetve a Babona-ankét résztvevőiről és világképükről. A kiadvány második felében a lelkészek körkérdésekre adott válaszai olvashatóak csorbítatlan változatukban, eredeti nyelven. Az idegen szavak, tájszavak és rövidítések jegyzékével záruló mű a kort kultúrtörténeti, vallástörténeti, hiedelemtörténeti szempontból kutató szakembereknek, a felvilágosodás korával behatóbban foglalkozó, művelt olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"