Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
Neveléstörténet-írásunk a magyar felvilágosodás korának számos kérdését tisztázta már, de továbbra is sok részterület rejteget még fel nem ismert összefüggéseket. Több kötetben is foglalkozott már a korszakkal, annak bizonyos aspektusaival a neveléstörténet szakavatott szerzője, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar professzor emeritája, Fehér Katalin. Mint legújabb könyvének előszavában írja: míg a legtöbb európai ország neveléstudományi szakirodalma rendszeresen foglalkozik a korabeli értelmiség és a nevelésügy kapcsolatának problémakörével történeti vonatkozásban is, addig hazánkban mindeddig ezen a téren alig történtek kutatások. Ezt az adósságot igyekszik most törleszteni a szerző, a felvilágosodás korának hazai nevelésügyi törekvéseit bemutatva a korabeli, akkor születőben lévő kis létszámú magyar polihisztor értelmiségi réteg tevékenységének tükrében. A korszakot átfogó bevezetést követően hat nagyobb fejezetbe osztva, összesen huszonkét értelmiségi – papok, tanárok, orvosok, iskolaszervezők, lapszerkesztők és mások – munkásságát vázolja fel. Olyanokat találunk köztük, mint az oktatáspolitikus Ürményi József, a Ratio Educationis kidolgozója, Perlaki Dávid komáromi esperes, A gyermekeknek jó nevelésekről való rövid oktatás (1791) című mű szerzője, Kovachich Márton György, a magyar jogtörténeti forráskutatás megalapozója, a Merkur von Ungarn című lap szerkesztője, Ambrózy Sámuel evangélikus lelkész, egy selmecbányai latin nyelvű, iskolaügyet szolgáló folyóirat szerkesztője, Rát Mátyás szintén evangélikus lelkész, a pozsonyi Magyar Hírmondó alapítója, Bél Mátyás, a korszak nemzetközileg is elismert magyar tudósa, Hari Péter tanár, a máramarosszigeti református kollégium vezetője, Tessedik Sámuel lelkész, a gazdasági szakoktatás meghatározó alakja, Hatvani István pedagógus, a Debreceni Református Kollégium fizika- és kémiatanára, Tóth Pápai Mihály tanár, orvos, a sárospataki kollégium tanára, a Gyermek-nevelésre vezető út-mutatás (1797) című mű szerzője vagy Weszprémi István orvos, a hazai orvostörténet-írás úttörője. A fekete-fehér képekkel illusztrált kötetet összegzés zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Ez a termék jelenleg nem elérhető

Fehér Katalin (1950-)

Értelmiség és nevelés a felvilágosodás kori Magyarországon

Borító ár
3 112 Ft
Aktuális online ár
2 490 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Fehér Katalin (1950-)
ISBN
9789639995714, 9789639955714
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2017
Méret
216 o.
Kiadó
Eötvös J. Kvk.
Cikkszám
3001024362

Darabszám
Teljes leírás
Neveléstörténet-írásunk a magyar felvilágosodás korának számos kérdését tisztázta már, de továbbra is sok részterület rejteget még fel nem ismert összefüggéseket. Több kötetben is foglalkozott már a korszakkal, annak bizonyos aspektusaival a neveléstörténet szakavatott szerzője, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar professzor emeritája, Fehér Katalin. Mint legújabb könyvének előszavában írja: míg a legtöbb európai ország neveléstudományi szakirodalma rendszeresen foglalkozik a korabeli értelmiség és a nevelésügy kapcsolatának problémakörével történeti vonatkozásban is, addig hazánkban mindeddig ezen a téren alig történtek kutatások. Ezt az adósságot igyekszik most törleszteni a szerző, a felvilágosodás korának hazai nevelésügyi törekvéseit bemutatva a korabeli, akkor születőben lévő kis létszámú magyar polihisztor értelmiségi réteg tevékenységének tükrében. A korszakot átfogó bevezetést követően hat nagyobb fejezetbe osztva, összesen huszonkét értelmiségi – papok, tanárok, orvosok, iskolaszervezők, lapszerkesztők és mások – munkásságát vázolja fel. Olyanokat találunk köztük, mint az oktatáspolitikus Ürményi József, a Ratio Educationis kidolgozója, Perlaki Dávid komáromi esperes, A gyermekeknek jó nevelésekről való rövid oktatás (1791) című mű szerzője, Kovachich Márton György, a magyar jogtörténeti forráskutatás megalapozója, a Merkur von Ungarn című lap szerkesztője, Ambrózy Sámuel evangélikus lelkész, egy selmecbányai latin nyelvű, iskolaügyet szolgáló folyóirat szerkesztője, Rát Mátyás szintén evangélikus lelkész, a pozsonyi Magyar Hírmondó alapítója, Bél Mátyás, a korszak nemzetközileg is elismert magyar tudósa, Hari Péter tanár, a máramarosszigeti református kollégium vezetője, Tessedik Sámuel lelkész, a gazdasági szakoktatás meghatározó alakja, Hatvani István pedagógus, a Debreceni Református Kollégium fizika- és kémiatanára, Tóth Pápai Mihály tanár, orvos, a sárospataki kollégium tanára, a Gyermek-nevelésre vezető út-mutatás (1797) című mű szerzője vagy Weszprémi István orvos, a hazai orvostörténet-írás úttörője. A fekete-fehér képekkel illusztrált kötetet összegzés zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"