Fényes Elek nevét ma is a magyar nyelvű statisztika és a honismereti irodalom hazai megteremtőjeként tiszteli a történelmi emlékezett. Fényes az 1830-as években kezdett hozzá azokhoz a nagyszabású adatgyűjtő és szervező munkálatokhoz, amelyek célja az volt, hogy a lehető legszélesebb közönséggel ismertesse meg az ország földrajzi, gazdasági, demográfiai, kulturális stb. viszonyait leíró adatokat; ezzel szolgálva Magyarország és a magyar társadalom előbbre mozdítását. Erőfeszítéseinek első jelentősebb eredménye a négy kötetben (1836 és 1840 között) megjelent Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja, statistikai és geographiai tekintetben címet viselő munkája volt, mely rövidített formában is megjelent, 1847-ben (Magyarország leírása; legutóbb: 201104125). A mű folytatásának is tekinthető tíz évvel később megjelent, s most fakszimile kiadásban olvasható munkája, Az ausztriai birodalom statisztikája és földrajzi leírása. A leíró statisztika korabeli műfaji szabályait követve először "Az ausztriai birodalom alaperejét" foglalja össze, a természetföldrajzi, népességi és gazdasági információkat, adatokat összegyűjtve, majd a korabeli ausztriai birodalom államszerkezetéről ejt szót. A könyv második felében kapott helyet annak „részletes földrajzi átnézete”, a német szövetséghez tartozó országoktól (Alsó- és Felső-Ausztria, Salzburgi Hercegség, Stájerország, Karinthia stb.) a lengyel koronaországokon és az olaszországi tartományokon át a magyar birodalmi koronaországokig (Erdély, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Horvátország és Szlavónia, Katonai védvidékek, Dalmácia, Magyarország). Fényes szinte kimeríthetetlen mennyiségű adatot és részinformációt tartalmazó munkáját – a megfelelő forráskritikával - ma is forrásműként forgatják a történészek és helytörténészek. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"