Az Atlasz kiadványsor kötetei közül a Matematika a legzsúfoltabbak, legtöményebbek közé tartozik. Szerzőinek még arra sem akadt helyük, hogy a bevezetőben a kötet felépítését, tárgyalásmódjának szintjét, beosztásának logikáját ismertessék. Az eligazodás mégis könnyű a műben a tárgymutató segítségével. Az első rész a jelöléseket és rövidítéseket mutatja be; megjegyzendő, hogy a matematikai szimbólumok mellett igen sok speciális, elsősorban ebben a kötetben használatos grafikus jelölés is szerepel, ezekkel célszerű a kötet tanulmányozása előtt alaposan megismerkedni. A továbbiakban az alapvető matematikai részterületek fejezetei következnek: matematikai logika, halmazelmélet, relációk és struktúrák, a számrendszer felépítése, algebra, számelmélet, geometria, analitikus geometria, topológia, algebrai topológia, gráfelmélet, valós analízis, differenciálszámítás, integrálszámítás, funkcionálanalízis, differenciálegyenletek, differenciálgeometria, függvénytan, kombinatorika, valószínűségszámítás és statisztika, lineáris optimálás. Egy-egy fejezeten belül nagyobbrészt a hagyományos módon és sorrendben következnek a meghatározások, a képletek, egyenletek, összefüggések (utalásokkal a más területekkel való analógiákra és kapcsolatokra), majd az alkalmazások elvei. A páros oldalakon a grafikus ábrázolások, a páratlanokon a szöveges-képletes részek találhatók, a két rész kapcsolata szoros és áttekinthető. A feldolgozás szintje körülbelül a matematika szakos egyetemi bevezetőknek felel meg, vagyis jóval túlmegy a középiskolai anyagon, de persze nem öleli fel a magasabb matematika részterületeit. - Elsősorban kézikönyvként célszerű használni, matematikából felvételizőknek, kezdő matematika szakos egyetemistáknak érdemes ajánlani.