Spiró György kötete önéletrajzi ihletésű novellák füzére, amely akár laza szerkezetű regényként is olvasható. 1945 nyara az első novella, az Utópia ideje, a romokból feltámadó nagyváros, a béke idejének kezdete. A Perspektíva a kisgyermekkort idézi; finoman rajzolva meg a gyermeki fantázia és az azt értetlenül, ellenségesen szemlélő felnőtt világ konfliktusát. A Nagymikulás című elbeszélésben az 1956-os események jelennek meg az alig tízéves gyerek szemével nézve. A gyermekkort felidéző novellák utolsó darabja, a Seszínű egy általános iskolai barátság története, a kiskamaszkori barátságok öntörvényű világába vezet. Az első reggel, a Kháron és Az utolsó eset mozaikjaiban rövid ideig tartó tanoncidőszak jelenik meg meggondolatlan bolondozásaival, brutalitásba átcsapó, vaskos tréfáival, a munka és a műhely monoton érdektelenségével. A Babilonban megdrágult a tej című elbeszélés ideje a család külföldi kiküldetése, a szülők nemzedékétől való elszakadás első lépcsőjeként az ifjúkor erősen kritikus korszakának a rajza. Az ezt követő novellákban az író apja alakjának állít emléket (Apámmal a meccsen; Álmodtam neked). Mennyit érnek halottaink, hogyan őrizzük, hogyan tiszteljük emlékeiket? - ezek a Munka Arany és a Hónom alatt dossziéval című elbeszélések kérdései. A masculinum felé, a Hajdani sör íze, az Ahány nyelv, a Néz engem, az Idill és a Találka szerelmek, kapcsolatok és egy házasság hangulatemlékei, rövid pilllanatfelvételek az alapvető emberi viszonyok és helyzetek sokszínűségéről. A Triptichonban az élet vállalásának küzdelme idéződik meg egy majdnem végzetes téli hegyi túra emlékén keresztül. A remek novelláskötet minden, a modern magyar irodalom iránt érdeklődő olvasónak ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"