Igazi különlegességgel jelentkezik a L'Harmattan és a JAK-sorozat: Erdődi Gábor kiváló fordításában jelenik meg magyarul az egyik legnevesebb brit kortárs költő, Michael Hulse verseskötete, A titkos történelem. Hogy mit is takar e jelző? Nos nem mást, minthogy a legszemélyesebb, legpőrébb, tehát a valódi dolgokról lesz szó, a hivatalos, objektív kronológia helyett az igazi, egyáltalán nem lineárisan haladó, tények közé semennyire sem szorítható életről. Ahogy a teljesség szokott összeállni, úgy épülnek fel Hulse versei is: adott egy váz, amelyet egy szikár esemény - egy németországi látogatás, valakinek a halála, egy amerikai út, egy útszéli liezon - alkot, s amelyre a költő rászövi az emlékek, gondolatok, hangulatok szavakból összeállított, egyedi textúráját, amely azonban alkalmanként hektikussága ellenére is képes megidézni az adott téma géniuszát. Szmirnáról például így ír: "A kerekes kút húzta még a vizet, / egy pöttöm szamár forgatta, és a pöszméte árnya fedte, / de a vén platánfa, mely délutánonként / verebektől hemzsegett, kihalt, / és a tíz szélmalomból, mely ott sürgött a hegyen a kikötő mögött, / egy maréknyi rom maradt" (Il ritorno in patria). Kötete, amelyben rendre vissza-visszatér a halál, a családi múlt, a múló szerelem és az utazás motívuma, öt ciklusból épül fel: három versfüzért egy-egy, önálló részként értelmezendő költemény (Caput Mortuum és Meg-nem-született lányunkhoz) fog keretbe. A kötet az európai líra élvonalába tartozik, minden, a műfajt kedvelő olvasónak jó szívvel ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"