Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
A Zempléni-hegység középső részén, 1300 körül épült fel a regéci vár, melyet vélhetően az Aba nemzetség tagjai emeltek. Első írásos említése 1307-ből való, és innentől kezdve több birtokosra vonatkozó források is vannak. Birtokolta Brankovics György, a Szapolyaiak, a Serédyek, az Alaghy család, 1635-től pedig Esterházy Miklós, a későbbi nádor is, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejdelem ostrommal vette el az erődítést. Regéc azon várak egyike volt, melyet a sikertelen Wesselényi-összesesküvés után a Rákócziak megtarthattak, és itt töltötte kisgyermekkorát II. Rákóczi Ferenc is. Később, a Thököly-vezette kuruc felkelés hadellátó központja lett, s ebben az időben az itt élő Zrínyi Ilona irányította a vásárlásokat és a várbeli munkákat. 1685-ben, Thököly fogságba kerülése után azonban kénytelenek voltak átadni a várat, ám az ígérettel ellentétben Caprara generális egy évvel később leromboltatta. Regéc várának innentől kezdve katonai jelentősége már nem volt. Az uradalom új gazdát kapott, a várat azonban teljesen elhanyagolták, s az egyre inkább a pusztulás képét mutatta. 1949-ben államosították, ám az azt követő ötven évben semmi nem történt vele, leszámítva egy nagyobb mértékű bozótirtást. A régészeti feltárás csak 1999-ben kezdődött meg, Simon Zoltán vezetésével, majd hozzáláttak a feltárt maradványok konzerválásához, sőt részleges helyreállításhoz is (a 2010-es évek elejére készült el az északi bástya visszaépítése, 2015-ben pedig - uniós támogatásból - az öregtorony, amelyben látogatóközpontot alakítottak ki). A régészeti feltárásokban még egyetemistaként vett részt Melegh Szabolcs, aki ez alapján írta meg szakdolgozatát, melynek kibővített változata most megjelenő könyve. Elsőként a vár kutatástörténetét foglalja össze röviden, majd ismerteti a birtoklástörténetet, a kezdetektől az 1686-os lerombolásig. Bemutatja, milyenek lehettek a mindennapok a regéci várban a 17. század közepén, majd az 1602 és 1686 között keletkezett inventáriumok (leltárak) alapján területről területre haladva ismerteti a vár korabeli állapotát. A kötetet összefoglalás és irodalomjegyzék zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Ez a termék jelenleg nem elérhető

Melegh Szabolcs

A Regéci vár(függelék nélkül)

Borító ár
5 155 Ft
Aktuális online ár
4 124 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Melegh Szabolcs
ISBN
9786155613777
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2017
Méret
309 o. : ill. ; 21 cm
Kiadó
Históriaantik Kvk.
Cikkszám
3001033146

Darabszám
Teljes leírás
A Zempléni-hegység középső részén, 1300 körül épült fel a regéci vár, melyet vélhetően az Aba nemzetség tagjai emeltek. Első írásos említése 1307-ből való, és innentől kezdve több birtokosra vonatkozó források is vannak. Birtokolta Brankovics György, a Szapolyaiak, a Serédyek, az Alaghy család, 1635-től pedig Esterházy Miklós, a későbbi nádor is, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejdelem ostrommal vette el az erődítést. Regéc azon várak egyike volt, melyet a sikertelen Wesselényi-összesesküvés után a Rákócziak megtarthattak, és itt töltötte kisgyermekkorát II. Rákóczi Ferenc is. Később, a Thököly-vezette kuruc felkelés hadellátó központja lett, s ebben az időben az itt élő Zrínyi Ilona irányította a vásárlásokat és a várbeli munkákat. 1685-ben, Thököly fogságba kerülése után azonban kénytelenek voltak átadni a várat, ám az ígérettel ellentétben Caprara generális egy évvel később leromboltatta. Regéc várának innentől kezdve katonai jelentősége már nem volt. Az uradalom új gazdát kapott, a várat azonban teljesen elhanyagolták, s az egyre inkább a pusztulás képét mutatta. 1949-ben államosították, ám az azt követő ötven évben semmi nem történt vele, leszámítva egy nagyobb mértékű bozótirtást. A régészeti feltárás csak 1999-ben kezdődött meg, Simon Zoltán vezetésével, majd hozzáláttak a feltárt maradványok konzerválásához, sőt részleges helyreállításhoz is (a 2010-es évek elejére készült el az északi bástya visszaépítése, 2015-ben pedig - uniós támogatásból - az öregtorony, amelyben látogatóközpontot alakítottak ki). A régészeti feltárásokban még egyetemistaként vett részt Melegh Szabolcs, aki ez alapján írta meg szakdolgozatát, melynek kibővített változata most megjelenő könyve. Elsőként a vár kutatástörténetét foglalja össze röviden, majd ismerteti a birtoklástörténetet, a kezdetektől az 1686-os lerombolásig. Bemutatja, milyenek lehettek a mindennapok a regéci várban a 17. század közepén, majd az 1602 és 1686 között keletkezett inventáriumok (leltárak) alapján területről területre haladva ismerteti a vár korabeli állapotát. A kötetet összefoglalás és irodalomjegyzék zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"