A közönségesen csak Eliphas Léviként ismert Alphonse Louis Constant a 19. századi mágikus-okkultista reneszánsz máig legnagyobb tekintélye volt. A magas mágia dogmája és rituáléja című könyve egyik fő műve, melynek első felében a fehér mágia alapvetését, a minden papi és misztikus allegória leple alatt megbúvó "dogma" értelmezését adja a tarot és a kabbala, valamint egyéb ezoterikus tanítások összefüggései mentén, majd műve második részében a mágikus rituálékba nyújt bevezetést - természetesen nem a kívülálló, hanem a beavató mester szenvedélyével. Az ezoterikus tanok felé nem puszta művelődéstörténeti érdeklődéssel fordulók alapvető olvasmánya a legutóbb a 200308011-es tételszámon felajánlott és a 200212017-es ÚK-szám alatt ismertetett mű.