Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
Pavel Florenszkij neve nem ismeretlen az ortodox ikonfestészet iránt érdeklődő magyar olvasók előtt, a kiadó Képfilozófiák című sorozatában megjelent műve, Az ikonosztáz (200601169) okán. A tíz évvel ezelőtti kiadás a jelen, hosszú éveken át írt, A kultusz filozófiája című nagyobb lélegzetű művészetfilozófiai munkával együtt az orosz vallásfilozófia alapműveit jelentik. Florenszkij valóságos polihisztor volt: pravoszláv teológus, pap, filozófus, matematikus, muzeológus, esztéta és mérnök, aki végül a sztálini terror áldozatává vált. "Még a reverenda sem papi ornátusnak látszott rajta, hanem egy ókori keleti bölcs köpenyének. Ő maga volt a visszatérés: az intellektuális absztrakció világából a rég elfeledett, örömteli létezés realitásába" - írta róla egyik tanítványa, a harmincöt évet a Gulagon töltött Szergej Fugyel. Az ikonosztáz és a jelen mű fordítója, Kiss Ilona az életművet és a keletkezéstörténetet megvilágító utószavából tudjuk, hogy a szerző az orosz történelemben döntő fordulatot jelentő 1918-as évben, nagyjából egy hónap alatt (május június között) tartotta a könyv alapjául szolgáló előadássorozatát. Florenszkij az ortodox egyházatyák tanításaira alapozva olyan egységes keretben tárja fel a kereszt, a templom, a szentségek és a szertartások mély értelmét, amely a vallási kultusz és a modern szekularizált kultúra mai együttélését új megvilágításba helyezi. Szenvedélyes előadásmódja még töredékesen fennmaradt írásán is átsüt: "A keresztény kultuszban lehet egyáltalán nem hinni, azaz kívül állni a keresztény valláson. De a keresztény valláshoz tartozni azt jelenti, hogy hittel venni részt a kultuszban. Ekkor nincs helye a könnyelmű viszonynak, az afféle léhaságnak… Az ószövetségi kultusz félelmet kényszerít ki a maga monumentalitásával; a keresztény kultusz annyira vált - úgymond - testessé, amennyire a mi parányi, mondhatni, játékszernyi templomainkban elfért. Bár lényege szerint szikrázó-villámló és perzselő, de - ritka kivételektől eltekintve - nem fedi fel nyilvánvalóan félelmetes nagyságát, nem követeli bámulatunkat, hanem inkább hitünk mélyén honol". A teológiai háttér megértését jegyzetek és az említett, tanulmány értékű utószó segíti. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Ez a termék jelenleg nem elérhető

Florenskij, Pavel Aleksandrovič (1882-1937)

A kultusz filozófiája

Raktári szám: 9789632798394
Borító ár
2 500 Ft
Aktuális online ár
2 000 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Florenskij, Pavel Aleksandrovič (1882-1937)
ISBN
9789632798394
Egyéb szerzőség
Kiss Ilona (1955-) (ford., utószó)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
cop. 2015
Méret
20 cm
Kiadó
Typotex
Cikkszám
3000243722

Darabszám
Teljes leírás
Pavel Florenszkij neve nem ismeretlen az ortodox ikonfestészet iránt érdeklődő magyar olvasók előtt, a kiadó Képfilozófiák című sorozatában megjelent műve, Az ikonosztáz (200601169) okán. A tíz évvel ezelőtti kiadás a jelen, hosszú éveken át írt, A kultusz filozófiája című nagyobb lélegzetű művészetfilozófiai munkával együtt az orosz vallásfilozófia alapműveit jelentik. Florenszkij valóságos polihisztor volt: pravoszláv teológus, pap, filozófus, matematikus, muzeológus, esztéta és mérnök, aki végül a sztálini terror áldozatává vált. "Még a reverenda sem papi ornátusnak látszott rajta, hanem egy ókori keleti bölcs köpenyének. Ő maga volt a visszatérés: az intellektuális absztrakció világából a rég elfeledett, örömteli létezés realitásába" - írta róla egyik tanítványa, a harmincöt évet a Gulagon töltött Szergej Fugyel. Az ikonosztáz és a jelen mű fordítója, Kiss Ilona az életművet és a keletkezéstörténetet megvilágító utószavából tudjuk, hogy a szerző az orosz történelemben döntő fordulatot jelentő 1918-as évben, nagyjából egy hónap alatt (május június között) tartotta a könyv alapjául szolgáló előadássorozatát. Florenszkij az ortodox egyházatyák tanításaira alapozva olyan egységes keretben tárja fel a kereszt, a templom, a szentségek és a szertartások mély értelmét, amely a vallási kultusz és a modern szekularizált kultúra mai együttélését új megvilágításba helyezi. Szenvedélyes előadásmódja még töredékesen fennmaradt írásán is átsüt: "A keresztény kultuszban lehet egyáltalán nem hinni, azaz kívül állni a keresztény valláson. De a keresztény valláshoz tartozni azt jelenti, hogy hittel venni részt a kultuszban. Ekkor nincs helye a könnyelmű viszonynak, az afféle léhaságnak… Az ószövetségi kultusz félelmet kényszerít ki a maga monumentalitásával; a keresztény kultusz annyira vált - úgymond - testessé, amennyire a mi parányi, mondhatni, játékszernyi templomainkban elfért. Bár lényege szerint szikrázó-villámló és perzselő, de - ritka kivételektől eltekintve - nem fedi fel nyilvánvalóan félelmetes nagyságát, nem követeli bámulatunkat, hanem inkább hitünk mélyén honol". A teológiai háttér megértését jegyzetek és az említett, tanulmány értékű utószó segíti. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"