Carl von Clausewitz legismertebb munkája, A háborúról mind a mai napig a hadtudomány egyik alapművének számít. A művön nagyon sokat dolgozott: vélhetően 1810 és 1812 között kezdte írni, majd 1816-ban folytatta, de kisebb munkákat egészen 1830-ig végzett rajta, és így is befejezetlen maradt. Annak kiadását halála után özvegye és barátai készítették elő. A mű magyarul viszonylag későn vált elérhetővé. Elsőként 1892-ben, Hazai Samu fordításában, a Ludovika Akadémia Közleménye mellékleteként jelent meg, majd 1917-ban újabb kiadást ért meg. Az újabb magyar nyelvű kiadásra egészen 1961-ig várni kellett; ezúttal Réczey Ferenc tolmácsolásában, a Zrínyi Katonai kiadó gondozásában jelent meg (melynek hasonmás kiadása, 1999-ből korlátozott számban hozzáférhető). Ezen körülmények tették szükségessé az újbóli megjelenést, ismét a Zrínyi gondozásában, Szabó Júlia új fordításában. A művet Csikány Tamásnak a szerző életére és a műre kiterjedő, értő előszava vezeti be. Ezt követi a nyolc könyvre osztott mű, a napóleoni háborúk tapasztalatai alapján osztva meg az olvasóval a szerző gondolatait a háború természetéről, elméletéről, a hadászatról, az ütközetről, a haderőről, a védelemről és támadásról, valamint a haditervről. A több mint hatszázötven oldalas munka nem könnyű olvasmány: nyelvezete, mondatszerkezete is bonyolult, egyszerre filozofikus megközelítését adva a hadügynek, valamint számos gyakorlati példát is nyújtva. A könyvészetileg is igényes kötet széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"