Teljes leírás
Richard Shusterman a kortárs filozófia egyik különleges, a főcsapástól eltérő utakat járó, mégis ignorálhatatlan személyisége, aki bár hírnevet neopragmatista filozófusként szerzett, az igazi ismertséget és - az őt ért számos kritika mellett is minden kétséget kizáró - elismertséget a saját maga által megfogalmazott irányzat, a klasszikus pragmatizmus és a naturalista esztétika erényeit ötvöző szómaesztétika hozta el a számára. A szómaesztétika (a szóma eredeti görög jelentése: élő test) a fizikai testet a művészet és filozófia egyfajta médiumaként értelmezi, amely egyszerre alkotó és befogadó, ugyanakkor ihletforrás, esztétikai élményeink alanya és tárgya, és így szerepe kiemelkedően fontos, sőt, megkerülhetetlen. Ennek témakörével foglalkozik tehát behatóan Shusterman irányzata, visszairányítva figyelmünket az elemi alapokhoz, az esztétika középpontjába az észlelést, érzést állítva, a közvetlen élményt, amely művészeti tapasztalás közben keletkezik bennünk (amely éppúgy lehet egy vers, egy szobor, tánc vagy éppen egy szeretkezés). A jelen kötetben ezzel a kérdéskörrel foglalkozó esszéi kaptak helyet; ezek nagy része korábbi, konferenciákon elhangzott előadások alapján készült. A válogatásban olvasható összesen tizennégy tanulmány három tematikus fejezetbe lett szerkesztve. A szerzői előszót és bevezetőt követő első ciklus témája a szomatikus létezés, megismerés és tanítás (humán tudományok megközelítése a test felől, izomemlékezet, a szómaesztétika filozófiája stb.). Ezt követően olyan témákról esik szó, mint a szómaesztétika viszonyulása az esztétikához és kultúrához (illetve kulturális politikához), továbbá az építészet, a fotográfia, a szexualitás (és az ázsiai "ars erotica"), és a zen filozófia szómaesztétikai vonatkozásai, valamint a "szomatikus stílus". A kötetet egy Krémer Sándor által 2014 júniusában készített Shusterman-interjú szövege zárja.