A Zenta városában megrendezésre került kiállítás a bácskai zsidóság hagyatékának különleges darabjait mutatta be az odalátogatók számára. A meglévő források szerint a zsidóság elsőként a török ellen vívott felszabadító háború idején jelent meg a területen hadiszállítóként. Később, a hódoltság területének újra népesítése folyamán, a terület áru- és pénzforgalmában betöltött szerepe miatt kapott engedélyt a letelepedésre. Többségük támogatta az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcot, melyet követően - az egyenjogúsítás következményeként - egyre aktívabb szerepet vállaltak a vidék gazdasági fellendülésében. Trianont követően a Jugoszláv Királyságban a zsidóság nemzetiségként lett elismerve, mely a szerb tannyelvű tagozat kötelező jellegű elvégzésével együtt egyre inkább a zsidóság és a magyarság kettéválását jelentette. Az 1941-es visszacsatolást követően különböző megalázó intézkedések érték a zsidóságot, végül 1944 tavaszán a 15000-es bácskai zsidóság legnagyobb része az auschwitzi haláltáborba került. Ma csupán Újvidéken, Szabadkán és Zomboron találunk számottevő zsidó közösségi életet. A mintegy húszoldalas katalógus korabeli fényképek, valamint rituális tárgyakról és sírkövekről készült fotók kíséretében emlékezik meg a bácskai zsidóság történetéről. A magyar és szerb nyelven íródott szöveg végén egy demográfiai adatokat tartalmazó táblázatot és egy angol nyelvű összefoglalót is talál az olvasó. A füzet alakú katalógus azok számára ajánlható, akik alapvető információkat szeretnének megtudni a bácskai zsidóság történetéről.