A nyelvtanulás egyik elengedhetetlen eszköze a szótár. Mivel a formális nyelvtanulás mára életünk kötelező részévé vált, a szótárak is minden háztartásban megtalálhatók – papíralapon vagy digitális eszközön. A 2000-es évek változásokat hoztak a hazai szótárpiacon: ekkor nyílt lehetőségem Magyarország vezető szótárkiadójában kidolgozni az akkor újdonságnak számító tanulószótár koncepcióját. A lexikográfus munkája nem ér véget a szótár megjelenésével, a szótárakat érdemes a nyelvtanulók szemszögéből is elemezni, hogy felhasználóbarát- jellege mennyire felel meg a tanulói oldalon támasztott elvárásoknak. Így jutottam el a szótárírói munkától a kutatásokig, a feltárt eredmények pedig elvezettek a tanulókat hatékonyan támogatni kívánó szótárhasználati munkafüzetek összeállításáig. A munkafüzetek hatékonysága akkor növelhető, ha a tanárok megismerik a munkafüzetek használatának módszertani alapjait, meglévő minták alapján képesek saját, konstruktív feladatok összeállítására. A tanárok eredményes felkészítése szervesen egészíti ki a szótárak, szótárhasználati munkafüzetek készítését, mivel disszeminációs feladatként ösztönözni kell a nyelvet oktatókat, valamint az oktatási dokumentumok készítőit. A szótárszerkesztői munka nem állhat meg az írásnál – foglalkozni kell a kész munka használatának elősegítésével, a benne lévő tudásanyag hatékony felhasználásával. Ezt a hármasságot tükrözi a kötet szerkezete: az olvasó megismerkedhet a gyakorlati lexikográfiából kiindulva az empirikus kvantitatív-kvalitatív kutatásokon keresztül a szótárhasználat módszertanának kidolgozásáig tartó folyamatokkal.