A jelen forráskiadvány révén a kora újkori erdélyi jogtörténetet még árnyaltabb módon ismerhetik meg a szakmabeliek és az érdeklődő olvasók: a közreadó, Rácz Balázs Viktor egy bevezető tanulmánnyal együtt adja át a hazai történészeknek és jogtörténészeknek a sepsiszéki cirkálások jegyzőkönyveit 1679 és 1701 között. Ahogy a történész is teszi, mindenekelőtt a cirkálás fogalmát érdemes tisztázni: ez a késő középkorban vagy a kora újkor első évtizedeiben kialakult intézmény hivatott a vármegyékben a bűnösöket felkutatni, titkon a földesurak tudomására hozni, majd a bírákkal és tizenkét választott esküdtel ítéletet hozni. A cirkálás tehát a nyomozást, az elfogást, az eljárást és a büntetést is magában foglalta. A forráskiadványból kiderül, hogy a szakirodalomban elfogadott állítással ellentétben, a korszakban a halálbüntetés egyáltalán nem volt felülreprezentálva, az a véres és kegyetlen kép, amely a legutóbbi feldolgozások nyomán kirajzolódhat az emberekben, igen messze van a történelmi valóságtól.