Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
Teljes leírás
A Mihók Tamás összeállította és fordította kötet a nagyon korán eltávozott fiatal román költőzseni életében megjelent három könyve anyagának fordítása, kiegészítve néhány kiadatlan költeménnyel. Banescu költészetét alapvetően a Távol-Kelet derűs spiritualizmusa, a mély gondolatiság, az asszociációk tágassága és a szinkretizmus jellemzi. Minden versében valami nagyon fontosat mond, és nagyon lényeglátóan ábrázol, például így: "Mérhetetlenül elteltél önmagaddal // Ideje megismerned a fájdalmat, / hogy másnak tetsszél" (A megértett). Erkölcsi, metafizikai, lételméleti kérdéseket érint a költészet eszközeivel, de kevéssé képi, inkább fogalmi eszközökkel. Lételméleti irányultsággal az emberi élet rejtettebb dimenzióit kutatja, a köznapi létezés benső tényezőit fejti föl (A megértett). (Megjegyzendő, Banescu számos verse ugyanazt a címet viseli.) A költő egyszerre meggyőző és szelíd, egyszerre bíráló és áldó gesztusokat tesz, igazi szinkretista módján a legkülönbözőbb filozófiai irányzatokat, emberi jellemvonásokat, gondolkodói rendszereket, erkölcsi fölfogásokat hoz összhangba – például az időről szólva: "ma olyan mint tegnap vagy holnap / egyre csak várom / hogy időm teljen" (ma olyan); vagy "ő és ő között / legyen ő" (ő). Enigmatikus tömörségű versbeszéd jellemzi hosszabb költeményeit is; minden sora, strófája súlyos mondandót hordoz (ahogy tudlak; egy folyó; Zia; selyemfal). Nyelvi értelemben egyszerű, áttetsző, keresetlen szóhasználat jellemzi ezt a lírát; a költő nem akar a szavak bűvésze lenni, hanem az elgondolkodtatás mestere. Kevés formális, hagyományos poétikai eszközzel él, az ő fegyvere a gondolatátvitel és a gondolattársítás, a szinkretikus összevetés, a gondolati szintézisek megteremtése és a spirituális rétegek föltárása. Annak idején Banescu is lázadt a fönnálló rend és a konvencionális formák ellen, de nem a fiatal költők sokszor szemtelen vagy tudatlan, öncélú és üres lázadásával, hanem az üresség ellen éppen a tartalmasságot, a formákkal szemben éppen a gondolatiságot, a felszínességgel szemben éppen a mélységet, a lazasággal szemben éppen a komolyságot állította szembe. Költői világa a 21. századi világlíra értékes – elgondolkodtató, tanulságos, továbbgondolásra érdemes, katarzist szerző – monumentuma. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
Bănescu, Constantin Virgil (1982-2009)

Selyemfal

Raktári szám: 9786155296925
Aktuális online ár
1 000 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Bănescu, Constantin Virgil (1982-2009)
ISBN
9786155296925
Egyéb szerzőség
Mihók Tamás (1991-) (ford.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
cop. 2015
Méret
20 cm
Kiadó
Syllabux
Cikkszám
3000242212

Darabszám
Teljes leírás
A Mihók Tamás összeállította és fordította kötet a nagyon korán eltávozott fiatal román költőzseni életében megjelent három könyve anyagának fordítása, kiegészítve néhány kiadatlan költeménnyel. Banescu költészetét alapvetően a Távol-Kelet derűs spiritualizmusa, a mély gondolatiság, az asszociációk tágassága és a szinkretizmus jellemzi. Minden versében valami nagyon fontosat mond, és nagyon lényeglátóan ábrázol, például így: "Mérhetetlenül elteltél önmagaddal // Ideje megismerned a fájdalmat, / hogy másnak tetsszél" (A megértett). Erkölcsi, metafizikai, lételméleti kérdéseket érint a költészet eszközeivel, de kevéssé képi, inkább fogalmi eszközökkel. Lételméleti irányultsággal az emberi élet rejtettebb dimenzióit kutatja, a köznapi létezés benső tényezőit fejti föl (A megértett). (Megjegyzendő, Banescu számos verse ugyanazt a címet viseli.) A költő egyszerre meggyőző és szelíd, egyszerre bíráló és áldó gesztusokat tesz, igazi szinkretista módján a legkülönbözőbb filozófiai irányzatokat, emberi jellemvonásokat, gondolkodói rendszereket, erkölcsi fölfogásokat hoz összhangba – például az időről szólva: "ma olyan mint tegnap vagy holnap / egyre csak várom / hogy időm teljen" (ma olyan); vagy "ő és ő között / legyen ő" (ő). Enigmatikus tömörségű versbeszéd jellemzi hosszabb költeményeit is; minden sora, strófája súlyos mondandót hordoz (ahogy tudlak; egy folyó; Zia; selyemfal). Nyelvi értelemben egyszerű, áttetsző, keresetlen szóhasználat jellemzi ezt a lírát; a költő nem akar a szavak bűvésze lenni, hanem az elgondolkodtatás mestere. Kevés formális, hagyományos poétikai eszközzel él, az ő fegyvere a gondolatátvitel és a gondolattársítás, a szinkretikus összevetés, a gondolati szintézisek megteremtése és a spirituális rétegek föltárása. Annak idején Banescu is lázadt a fönnálló rend és a konvencionális formák ellen, de nem a fiatal költők sokszor szemtelen vagy tudatlan, öncélú és üres lázadásával, hanem az üresség ellen éppen a tartalmasságot, a formákkal szemben éppen a gondolatiságot, a felszínességgel szemben éppen a mélységet, a lazasággal szemben éppen a komolyságot állította szembe. Költői világa a 21. századi világlíra értékes – elgondolkodtató, tanulságos, továbbgondolásra érdemes, katarzist szerző – monumentuma. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"