Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
Nem csupán egy a számok sorában. Ahogyan ikertestvére, a végtelen, a nulla is zavarba ejt bennünket, és évezredek óta kísérti képzeletünket nyugtalanítóan paradox tulajdonságaival. Charles Seife amerikai matematikus és tudomány-népszerűsítő nagy sikerű könyve élvezetes, könnyed stílusban követi nyomon e különleges szám szövevényes és lenyűgöző történét, a babiloni ékírásos tábláktól a fekete lyukak fantasztikus felfedezéséig és még tovább. Megtudjuk, hogyan született meg a nulla eszméje az ókori keleten, miképpen küzdött az elismerésért az antikvitástól kezdve a kora újkorig Európában, és miként vált a nyugati matematika egyik legfontosabb eszközévé, hogy azután Einstein, Feynman és mások kezébe kerülve a modern természettudomány legnagyobb áttöréseinél játsszon kulcsszerepet. És a történet itt még nem ért véget, hiszen a nulla furcsa és kétarcú természete ma a relativitáselmélet és a kvantummechanika észbontó ütközési zónáiban, a „mindenség elmélete” körüli tudományos vitákban mutatkozik meg ismét.
Seife, Charles (1972-)

Nulla

Borító ár
4 900 Ft
Aktuális online ár
3 920 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Seife, Charles (1972-)
ISBN
9789634932970
Egyéb szerzőség
Kepes János (ford.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
cop. 2024
Méret
255 o.
Kiadó
Typotex
Cikkszám
3001085724
Alcím
egy veszélyes gondolat története
Sorozatcím
Különleges számok nyomában ; 3004-2208

Darabszám
Teljes leírás
Nem csupán egy a számok sorában. Ahogyan ikertestvére, a végtelen, a nulla is zavarba ejt bennünket, és évezredek óta kísérti képzeletünket nyugtalanítóan paradox tulajdonságaival. Charles Seife amerikai matematikus és tudomány-népszerűsítő nagy sikerű könyve élvezetes, könnyed stílusban követi nyomon e különleges szám szövevényes és lenyűgöző történét, a babiloni ékírásos tábláktól a fekete lyukak fantasztikus felfedezéséig és még tovább. Megtudjuk, hogyan született meg a nulla eszméje az ókori keleten, miképpen küzdött az elismerésért az antikvitástól kezdve a kora újkorig Európában, és miként vált a nyugati matematika egyik legfontosabb eszközévé, hogy azután Einstein, Feynman és mások kezébe kerülve a modern természettudomány legnagyobb áttöréseinél játsszon kulcsszerepet. És a történet itt még nem ért véget, hiszen a nulla furcsa és kétarcú természete ma a relativitáselmélet és a kvantummechanika észbontó ütközési zónáiban, a „mindenség elmélete” körüli tudományos vitákban mutatkozik meg ismét.