Egy nehezen körülírható, mégis nagyon konkrétan létező, nemcsak a közérzetünket, de azon keresztül teljes életminőségünket befolyásoló, érzés, a - talán leginkább a szerelmi sóvárgáshoz hasonlítható - honvágy áll a jelen kötet középpontjában. E fogalom köré válogatott össze tizenöt írást a szerkesztő, Szávai Ilona. Ezeknek szerzőknek a lehető legkülönfélébb, életkoruk, lakhelyük, hivatásuk, sorsuk íve is nagyon más, egy dologban azonban hasonlítanak: valamennyien jól ismerik a honvágy szívbe markoló hatását. A téma okán a szövegek gyakorta személyes hangvételűek, majdhogynem vallomásosak, megrendítő őszinteséggel vallanak a haza utáni epekedésről, s merítenek személyes emlékekből, tapasztalatokból éppúgy, mint a családi krónika lapjairól. Az összeállításban olvashatjuk Hutter Antal több mint százötven évvel ezelőtt született írását a honvágy lélekre gyakorolt hatásáról; Szvetelszky Zsuzsanna a múltbéli és jelenkori honvágyat hasonlítja össze; Gömöri Márkus Mari a gyermekkort, mások Erdélyországot idézik vissza; olvashatjuk egy kiskamasz kárpátaljai fiú és egy Párizsban élő idős professzor sorait is az igazi hazáról. Rajtuk kívül pedig olyan neves írók vallanak a honvágyról, mint Markó Béla, Méliusz József, Ferdinandy György vagy Benedek Szabolcs. A kötetet a szerzők rövid bemutatása zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"