A fiatal költő első kötetének (Garázsmenet, 201414174) versanyagát úgy jellemezték, mint közéleti témájú és nemzedéki nézőpontú lírát. Ezzel a második kötettel mintha cáfolni akarná a korabeli fogadtatás megállapításait; ebben a mikrovilág és a pillanat ábrázolójának mutatkozik. Ám olyan módon lesz a tünékeny életmozzanatok költője, hogy egyszemélyes versvilágát mindenkor belehelyezi a világegyetem egészébe, és annak részeként láttatja. A nyitó vers (Napfogyatkozás) is az univerzum ember által beláthatatlan, ám kiszámítható bolygópályáiról szól, és ebben szinte azonnal megjelenik a lírai ego személyes kisvilága: a napfogyatkozás miatt elsötétülő világtól megrettenő kisgyerek ijedségének pillanata.