András Edit majd másfél évtized után ismét összegyűjtötte a szocialista és a kortárs művészettel foglalkozó művészettörténet-kritikai írásait, amelyek között találunk magyarul és angolul megírt szaktanulmányokat, katalógusszövegek vagy az egyetemi kurzusai során feldolgozott anyagokat. A szerzőre továbbra is a provokatív és lényeglátó szemlélet jellemző, megalkuvást nem tűrő módon közelít a közelmúlt és a jelen eseményeihez és azok művészetre gyakorolt közvetlen vagy közvetett hatásaihoz. Az elemzett műveken keresztül a szűkebb és a tágabb régió művészetét, a mindenkit érintő kihívásokra adott ilyen vagy olyan válaszokat érhetjük tetten. Olvashatunk a genderkérdésről, a nemzeti identitás formálódásáról, egyáltalán a nemzet mint szervező elv és a művészeket inspiráló entitás újraéledéséről a posztszocialista országokban, köztük Magyarországon is, ahol ez a bel- és külpolitikai akciókkal, szimbolikus gesztusokkal szorosan összefügg.