Kalász István író, tanár, szerkesztő, műfordító novellafüzére az Ünnepi Könyvhét kiadványaként látott nyomdafestéket. A tizenhét novella tematikája egy irányba mutat. Az országhatár mentén fekvő vidékről tudósít a szerző, arról a városi ember számára kevéssé ismert világról, ahol minden megtörténhet és többnyire meg is történik, abból a közegből, ahol határsértők isznak együtt a helybéli kocsmában üzletemberekkel, lecsúszott egzisztenciákkal, olyanokkal, akik megszállottan keresik az erdőben bujkáló, jogtalanul magyar földre jutókat, és olyanokkal is, akik mindezt elkeseredetten szemlélik. A hagyományos történetmesélés eszköztárával él a szerző akkor, amikor a Besúgóról mesél, aki megunja nagybátyja hatalmaskodását, véget vet a megaláztatások sorának, és átlépi a határt. A tolvaj címszereplője, a nyolcéves kisfiú „igaz” öreg emberrel találkozik, aki szerető gondoskodással bocsátja útjára a gyereket, még pénzt is ad neki, hogy megvehesse kishúgának az áhított babát. A belgáról megrendítő pillanatfelvételt készít, amikor a nyomorult alkoholista, aki senkivel sem váltott szót, egyszer csak élettelenül terül el a kocsma padlóján. Ekként sorakoznak az írások a kötetben, és valamennyi az élhetetlenül kiürült világból való elmenekülés, a távozás, az újat keresés, a „Menni-jönni” hangulatát festi alá nyomasztóan komor színekkel, miközben a szerző lágyan átfuttatja a halvány reményt, hogy a határon túli élet talán jobbat, szebbet nyújthat a mostaninál… Érdemes ajánlani a novellákat kedvelő olvasók körében. "www.kello.hu minden jog fenntartva"