A magyar irodalomban az 1970-es évek eleje óta jelenlevő muravidéki költő igen termékeny alkotó, aki nem régiben tette közzé összegyűjtött verseit (Varga József összes költeményei, 201804209). Ezúttal terjedelmes munkásságából vékonyka tematikus válogatást szerkesztett, istenes verseit jelentette meg. Mint legtöbb lírai alkotását, vallásos verseit is két alapvető formai tulajdonság jellemzi: a ritmikus, rímes dalforma és a szentenciaszerű kijelentések sokasága. Varga József nem a tűnődő, töprengő, Istent tépelődve kereső költők közé tartozik, hanem – tanári hivatásához illőn – kijelent, figyelmeztet, intelmet ad elő, szinte parainesist alkot: „Tekints az Égre, hiú Ember! / Ott rejtőzködik jövőd reménye. / Megnyugvást, hol nincs, ne keress! / Szeresd a világot, az Embert!” (Keresd az égi harmóniát!).