Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
5%
Teljes leírás
Az Általános nyelvészeti tanulmányok név alatt futó tematikus sorozat történetében első ízben fordul elő, ahogy azt az előszóból megtudhatjuk, hogy egy fonetikai témájú tanulmánykötettel rukkolnak ki a tudomány képviselői. A fonetika, noha évszázados múltra visszatekintő diszciplína, a modern számítógépes környezet hatására manapság reneszánszát éli. A fonetika klasszikus kutatási területeit három részre szokták felbontani: artikuláció, akusztikum és percepció, vagyis a beszédprodukció, annak akusztikai leképeződése és nyelvi észlelete. A szerkesztői előszót (Mády Katalin és Markó Alexandra) követően tizenhárom tanulmány kapott helyet a kötetben. Olvashatunk – többek között – a magánhangzók centralizációjáról és produkciós homogenitásáról az előrefelé és hátrafelé ható magánhangzók közti koartikulációban, a magyar magánhangzók artikulációs és akusztikai jellemzőiről a fonetikai pozíció függvényében álszavakban, vagy éppen a magyar gemináták típusainak temporális korrelátumairól, de a sort még hosszan folytathatnánk.

Általános nyelvészeti tanulmányok XXXIV.

Borító ár
4 800 Ft
Aktuális online ár
4 560 Ft
Termék részletes adatai
ISBN
9789634548553
Egyéb szerzőség
Surányi Balázs (1975-) (szerk.);Mády Katalin (szerk.);Markó Alexandra (1974-) (szerk.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2022
Méret
384 o.
Kiadó
Akad. K.
Cikkszám
3001081718
Alcím
fonetikai tanulmányok

Darabszám
Teljes leírás
Az Általános nyelvészeti tanulmányok név alatt futó tematikus sorozat történetében első ízben fordul elő, ahogy azt az előszóból megtudhatjuk, hogy egy fonetikai témájú tanulmánykötettel rukkolnak ki a tudomány képviselői. A fonetika, noha évszázados múltra visszatekintő diszciplína, a modern számítógépes környezet hatására manapság reneszánszát éli. A fonetika klasszikus kutatási területeit három részre szokták felbontani: artikuláció, akusztikum és percepció, vagyis a beszédprodukció, annak akusztikai leképeződése és nyelvi észlelete. A szerkesztői előszót (Mády Katalin és Markó Alexandra) követően tizenhárom tanulmány kapott helyet a kötetben. Olvashatunk – többek között – a magánhangzók centralizációjáról és produkciós homogenitásáról az előrefelé és hátrafelé ható magánhangzók közti koartikulációban, a magyar magánhangzók artikulációs és akusztikai jellemzőiről a fonetikai pozíció függvényében álszavakban, vagy éppen a magyar gemináták típusainak temporális korrelátumairól, de a sort még hosszan folytathatnánk.