Ha kézbe vesszük Vaclav Smil könyveit, legyen szó a korábbi köteteiről (Nagy átmenetek. Hogyan született meg a mai világunk, és mit tegyünk, ha sokáig meg akarjuk őrizni?, 202404134; A számok nem hazudnak. 71 dolog, amit a világról tudni érdemes, 202407106) vagy a jelen kiadványról, mindenképp egyet kell értenünk a Washington Post publicistájával, aki így fogalmazott Smil meglátásairól: „Smillel egyet lehet érteni és lehet vele vitatkozni – el lehet fogadni vagy el lehet utasítani csak a tényekre támaszkodó érvelését –, de figyelmen kívül hagyni nem lehet”. A szerző azt teszi, amit a tudósoknak tenniük kellene általában: tényeket, kutatási eredményeket közöl az olvasókkal, felhívja a közvélemény figyelmét a téves információkra, bemutatja, hogy az életünket érintő legfontosabb kérdések tekintetében, legyen szó a mezőgazdasági termelésről, az acéliparról vagy éppen a beton globális felhasználásáról, mit tudnak a kutatók mondani.