A „bölcselettudornak” is nevezett nagyajtai Cserey Farkas 18. század második felében írott, de nyomtatásban csak 1800-ban kiadott könyve a magyar nőnevelés korai irodalmának becses darabja, ugyanakkor a jogtörténet szempontjából is forrásértékű mű, amely első megjelenését követően most válik szélesebb körben hozzáférhetővé. A kötet tanulmány értékű bevezetésében Nagy Janka Teodóra jogtörténész bemutatja a szerzőt, nemes nagyajtai Cserey Farkast, az udvari tanácsost, irodalmárt, történetírót, majd részletesen elemzi szóban forgó munkáját, amely fontos forrása az erdélyi törvényeknek és szokásjognak. Ennek kapcsán a bevezetés írója áttekinti az Erdélyi Fejedelemség jogfejlődését, akár a büntetőjog, akár a sajátos székely falutörvények vonatkozásában.